Önéletrajz

1960-ban születtem Kaposváron.

Nagyon boldog gyermekéveimet Kaposszerdahelyen éltem és ma is itt, a Zselic szívében élek és alkotok.

Tanulmányaimat Kaposszerdahelyen és Kaposváron végeztem.

A természet iránti szeretetem okán erdész szeretettem volna lenni, de sajnos, ez csak terv maradt. Szüleim javaslatára műszaki pályára kerültem, és hosszú éveken keresztül abban tevékenykedtem.

A legtöbb ember életében eljön az a pillanat, amikor egy kicsit megáll, elgondolkodik, számot vet. Honnét indult, mit végzett, és milyen irányba tart.

Amikor az én életemben eljött ez a pillanat, az alábbiak fogalmazódtak meg bennem: a fél életem eltelt, de nem azt csinálom, amit szeretnék, ezt hiányérzetként tudtam megfogalmazni.

 Nagyszerű dolog  újra életet adni a fának. Egy-egy szép fa láttán késztetést érzek, hogy megformázzam.   Az alkotás vágya serkent. Minden fa egy rejtély.

Az első „szobromat” nyolcadikos koromban egy pohárba öntött gipsztömbből formáztam ki. Móricz Zsigmond portréja ma is a könyvtáram szépirodalommal feltöltött polcainak előkelő részén foglal helyet.

Alkotok a magam és mások gyönyörűségére.

                                                                                                          Horváth-Béres János